Az építőiparban a feladatok nagy részét előre beprogramozott robotok fogják végrehajtani a jövőben – mondja az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének tagozati elnöke. Kárpáti Józseffel a készházak térhódításáról, a környezettudatos, energiahatékony építési technológiák elterjedéséről beszélgettünk.
Takács Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban.
Milyen trendek tapasztalhatók a magyar ingatlanpiacon?
Nehéz általánosítani. A koronavírus-járvány miatt például a panellakásokban lakók vidékre akarnak menekülni. Ezek az emberek csak a panel eladásából szerzett pénzt tudják az új családi házra fordítani, és általában 50-60 négyzetméteres házat szeretnének építeni pici kerttel. A másik típusba a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő ügyfelek tartoznak, sokan kerülnek ki ebből a körből. Ők a támogatások és az olcsó hitelek miatt saját ház építését szeretnék megvalósítani különleges igények nélkül. A csok egyik feltétele, hogy az ingatlan legalább 90 négyzetméteres legyen. Itt jelentkeznek a középosztálybeli, fiatal, magasabb jövedelmű, gyerekes párok. A harmadik csoport 150-200 négyzetméteres prémiumházat igényel napelemmel, hőszivattyúval, nagy tolóajtókkal. Átmenet nincs. Örömteli hír, hogy egyre többen gondolkoznak környezettudatos házban, és nem akarnak cementet látni az építkezésen.
A vevők nagyjából hány százaléka igényli ezt?
A minket felkereső ügyfelek 30-40 százaléka már meg tudja fogalmazni az effajta igényeit. Általános elvárás, hogy alacsony energiafelhasználású épület legyen elektromos fűtéssel, napelemmel kiegészítve. Többen igénylik, hogy a szerkezet, a külső-belső szigetelés természetes, növényi alapú legyen.
Ezen elvárásoknak a készházak is megfelelnek. Milyen a fogadtatásuk Magyarországon?
Amikor ebben a szakágban elkezdtem dolgozni, mindenki azt kérdezte, hogy milyen gyorsan égnek le ezek a házak, elfújja-e őket a szél. Sokan idegenkedtek a technológiától, ami nem meglepő, mert az építkezések módja nagyban függ a hagyományoktól. Észak-Európában azért épülnek a házak faszerkezettel, mert régen is így építkeztek. Svédországban a családi házak 90 százaléka faszerkezetes, Olaszországban viszont a megfelelő építőfa hiánya miatt az arány csak 1 százalék. Hazánkban húsz évvel ezelőtt a családi házak 3-3,5 százaléka készült ezzel a technológiával, mára az arányuk 15 százalék fölé emelkedett. Sok olyan cég jelent meg a piacon, amely folyamatosan keresi az olcsó technológiákat és a kisebb pénzű vevőket. Sajnos ezek a szereplők nem a legjobb technológiát használják, és olyan anyagokat építenek össze, amelyek nem nyújtanak hosszú távú biztonságot.
Milyen hosszú a készházak élettartama?
Ha megfelelő fát és egyéb anyagokat használnak, akkor a fa hatszáz évig megőrzi alapvető fizikai tulajdonságait. A készházakhoz hossztoldott, hőkezelt, vákuumszárított, a nedvességtartam megtartása céljából fóliába csomagolva szállított fenyőfát használnak. Nyugat-Európában már szinte csak ezt alkalmazzák építőfának.
És Magyarországon?
Itthon vegyes a kép, mert az említett faanyag ára majdnem a duplája a normál fűrészárunak, amellyel sok munka van, mert nedves és vetemedik, ez pedig sok problémát okozhat. Találkoztam olyan építtetővel, aki azt mondta, hogy szép a ház, és a kivitelező is rendes: amikor a ház kinyílik a sarkoknál, kimennek, és összecsavarozzák. Ez a készházak rossz hírét kelti. Sokan azt hiszik, hogy a vakolat mindent megold, azonban megfelelő hő- és páratechnológiára is szükség van.
A könnyűszerkezetes házak fel tudják venni a versenyt a tradicionális épületekkel?
Természetesen. A masszív technológiát használók sokáig azzal érveltek, hogy a könnyűszerkezetes házaknak nincs súlyuk, és rossz a hőmegtartásuk, ami már kevésbé igaz. Pont ezért már nem használjuk a könnyűszerkezetes kifejezést az építészeti kamara állásfoglalása értelmében, hiszen a tégla tömege is csökkent, és a legfőbb szempont a téglaházaknál is a szigetelés lett. Innen jött, hogy hívjuk magunkat szerelt technológiás kivitelezési módú cégeknek.
Milyen áron kaphatók a készházak?
A standard felszereltségű házak ára nettó 400-450 ezer forint négyzetméterenként. Legalábbis a múlt hónapban ennyibe került. Hihetetlen áremelkedés zajlik az építőipari szektorban is.
A folyamatosan élénkülő kereslet okozza az árnövekedést?
Az is szerepet játszik. Számítottunk rá az 5 százalékos áfa miatt, és NyugatEurópában is fellendült az építőipar. Több nyugati kolléga mondta, hogy sok építtető a megtakarításait vette elő, mert szerinte válságállóbb az ingatlan vagyon, mint a készpénz. Ez húzza a gazdaságot, így az idei, 5 százalékos áfával terhelt díjak olykor magasabbak, mint a tavalyi, 27 százalékos áfát tartalmazók. A piac dönt a tarifákról, minden annyit ér, amennyit adnak érte. Szeretnénk garantált áron dolgozni, most azonban bizonyos anyagok beszerzési árát beleírjuk a szerződésbe, és ha ettől számottevően eltér az összeg átadáskor, akkor emiatt módosítani kell a kontraktusunkat.
Az alapanyaggyártók piacán erős a magyar cégek jelenléte?
A legtöbb vállalat külföldi kézben van, elsősorban a szigetelőanyag- és a gipszkarton-előállítás területén. Nehéz helyzetben vannak ők is, mivel gyakran változnak a szabályok, Magyarországon az áfa 5 és 27 százalék között ugrált az utóbbi években, így nehéz tervezni.
A készházak technológiája milyen szinten tart ma?
Kifejlett, és egyre többször alkalmazzák a robotizációt is, mivel a munkaerőhiány Nyugat-Európában is óriási probléma. Ebben az esetben a falszerkezeteket robotok állítják elő, akárcsak az autókat, sőt már olyat is láttam, hogy építkezéseken is robotdaru dolgozott. Az évek alatt sokat változott a technológia, és a szigeteléshez már nem üveggyapotot, hanem cellulózt vagy fagyapotot használnak. Gipszkartonlap helyett megjelent a vályogrostlap és a vályogfesték, ami megoldja a hőtárolást. Sőt, ha vályogrostlapot használunk, akkor tökéletes 55 százalékos nedvességarány alakul ki, és ez egészségi szempontból is nagyon jó, mivel antiallergén hatású. Gyerekkorunkban ennek köszönhetően éreztük jól magunkat a nagyszülőknél.
Léteznek már autonóm, önellátó házak is?
Németországban egyre több szigetszerű ház épül, amely csak vészhelyzet esetén kapcsolódik fel a közműrendszerre. Már léteznek olyan akkumulátorok, amelyek akár napokig is tudnak működtetni egy egész házat.
Kevesen tanulnak magas szinten az építőiparban, évi öt-tíz jó szakemberrel a több mint negyvenezer vállalkozás nem tud mit kezdeni”
Ez a távoli jövő?
Úgy gondolom, igen. Magyarországon is léteznek már ilyenek, autonóm módon működnek. Négy-öt éve épült az első ilyen ház, és egyre több ügyfél keresi a hasonló megoldásokat. Van olyan ház például, amely az esővízből állítja elő az ivóvizet, és a szennyvizet is maga kezeli.
Az áruk miatt nem terjedtek el az autonóm házak?
Ez a legfőbb oka, bonyolult a rendszerük, ezért olyan drágák. Sajnos az emberek többet költenek luxusra, mint a környezetünk védelmére.
Az önök szakmájában egyébként mennyire jelentős probléma ma a munkaerőhiány?
Nincsen megfelelő mennyiségű szakember, és a szaktudás terén is vannak problémák. Kevesen tanulnak magas szinten az építőiparban, évi öt-tíz jó szakemberrel a több mint negyvenezer vállalkozás nem tud mit kezdeni. Átrendeződött a munkaerőpiac, de a járvány miatt ideiglenesen pályát váltó vendéglátósokat és művészeket csak segédmunkára lehet alkalmazni. „Darabra” van elég ember, de kevés a szakmunkás. Nekünk a legnagyobb öröm az lenne, ha a nyugatra kivándorolt szakemberek visszatérnének, de sajnos nem tudjuk őket megfizetni, legfeljebb a család miatt jönnek haza.
Van olyan ház, amely az esővízből állítja elő az ivóvizet, és a szennyvizet is maga kezeli”
Ezért fog átállni az építőipar a gyártósorra?
A házak egyre több elemét gyárakban állítják elő, a technológia legfelső szintjét a modulházak jelentik. Ekkor a házak konkrét egységeit gyártósoron készítik, és akár a konyhabútorral együtt szállítják az építkezés helyszínére. Ez a módszer sokkal olcsóbb és biztonságosabb, mivel gyáron belül oldják meg a felmerülő problémákat, egy szabadtéri helyszínen viszont sok tényező akadályozhatja az építkezést. Svédországban a cégek nagy része nyáron alapozással foglalkozik, télen pedig kiszállítja az előre elkészített házakat, amelyekbe hetvenkét órán belül be is lehet költözni. Csak a modulelemeket kell összecsavarozni és rákötni a közszolgáltatásokra. Ezek ugyanolyan anyagokból épülnek, mint a készházak, tehát élettartamban könnyedén felveszik a versenyt a tradicionális házakkal.
A magyar építőipar ehhez képest mennyire innovatív?
Tizenhat nagy cégből háromnál működnek cnc-gépsorok Magyarországon. Lassú a fejlődés, de azért haladunk. Robottechnológiára még nem látok lehetőséget, de idővel minden meg fog jelenni itthon is. Öt-hat éven belül Magyarországon is lesz robotkaros építőipari összeszerelő üzem.
Ennek hatására meg fog változni a szakma?
A jövő építésze kreatív, környezettudatos és innovatív, mivel nem lesz kivitelező, a feladatok nagy részét előre beprogramozott robotok fogják végrehajtani.
Ausztria több lépéssel előrébb jár technológiában, mint Magyarország?
Ausztriában az épületek 35–38 százaléka a készház-technológiával készült már a kilencvenes évek végén is. Nálunk akkor még egy-két kivétellel minden könnyűszerkezetes építkezés helyszíni szereléssel ment végbe.
Öt-hat éven belül Magyarországon is lesz robotkaros építőipari összeszerelő üzem”
Nagy szüksége lenne az építőiparnak a fejlesztésre. Az állam támogatja a fejlődést?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kezdeményezésére most is elérhető hatékonyságnövelő pályázat több mint tízmilliárd forint értékben, és ilyen már három alkalommal is volt. A cél a modernizálás, és szerencsére
élnek is vele a társaságok.
A fejlesztéseket akadályozhatja az építőipar szerkezete, hiszen túl sok kis cég van.
A rendszerváltozás után sok kisvállalkozás jelent meg a piacon. Jelenleg kilencvenezer olyan vállalkozás van bejegyezve, amely építőiparral foglalkozik. Ebből a legtöbb két-háromfős, a tíz fő felettiek már komoly építőipari cégnek minősülnek. Nehéz összefogni a kisvállalkozásokat, komoly fejlesztéseket nem tudnak finanszírozni, és sokszor minőségi problémák is keletkezhetnek, határidők csúszhatnak. Egyre több olyan kezdeményezéssel találkozunk viszont, ahol a generálkivitelező köré állandó alvállalkozóként csoportosulnak a kisvállalkozók. Összeállnak, és közösen nyújtják a szolgáltatásaikat. Nyugat-Európában és már itthon is jellemzően több szakmát is lefed egy brigád, van benne ács, villanyszerelő, gépész. A termékek jelentős részét gyárakban állítják elő, így garantálva a minőséget.
Nyitókép: Ficsor Márton
Az Alphabet tulajdonában lévő Waymo jövő héten megkezdi az önvezető járművek tesztelését a japán főváros közútjain. Bár a vállalat még nem döntött arról, hogy elindítja-e robotaxi-szolgáltatását az országban, a tokiói megjelenést így is mérföldkőnek tekinti. A tesztelés elsődleges célja a japán közlekedési környezet sajátosságainak feltérképezése.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
A kölykök 3 és 6 hónaposak, hófehér bundával, erőteljes állkapcsokkal rendelkeznek, és már most 36 kilogrammot nyomnak.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
Az amerikai atomipar magyarországi lehetőségeit mérte fel három napon át Justin Friedman, az amerikai külügyminisztérium nukleárisenergia-kereskedelmi versenyképességért felelős vezető tanácsadója.
Pont most, amikor létrejött a tűzszünet a Fekete-tengeren.
A magyar válogatott kapusa a Holstein Kiel elleni mérkőzés 62. percében sérült meg súlyosan.
Az Európába érkező bevándorlók könnyen radikalizálódnak.
